Főegyházmegyei Könyvtár, Eger

  
  

Névnap

Ma 2017. május 22., hétfő, Júlia és Rita napja van. Holnap Dezső napja lesz.

Translation:

English French German Italian Polish Russian Spanish Ukrainian

Kövessen minket:

  • Facebook Page: 125963080862559

Hírcsatorna

Látogatottságunk:

Tartalom találatai : 340062

KÖNYVTÁRUNK ALAPÍTÓJÁRÓL:

 

 

 

Eszterházy Károly püspök

(1725-1799)

 

 

 


Eszterházy Károly személyiségének formálásában az elsődleges szerepet családja játszotta, olyan aulikus katolikus arisztokrata családba született, ahol a szűkebb, vagy tágabb rokonság tagjai szinte minden számottevő világi, vagy egyházi pozíciót betöltöttek. Édesapja Eszterházy Ferenc, édesanyja, Pálffy Szidónia gróf Pálffy Jánosnak, a szatmári békekötés császári megbízottjának a leánya volt. Édesanyja hét fiú és hat leánygyermeknek adott életet, ezek közül három fiú hamar meghalt. Károly a nyolcadik gyermek volt, 1725. május 4-én Pozsonyban született.

Családtagjai közül nagy hatást gyakorolt rá fivére, Eszterházy Ferenc, a későbbi kancellár és apai nagybátyja, Eszterházy Imre, veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek. Eszterházy érsek nagy építtető volt, akinek Pozsony számtalan építészeti értéke köszönheti létét.

Az elemi ismereteket a kor szokása szerint otthon sajátította el házi tanítóktól, iskoláit pedig Pozsonyban kezdte, a jezsuiták gimnáziumában. Ebben az iskolában a latin nyelven kívül tanult klasszikus irodalmat, poétikát, retorikát, történelmet. Az oktatás fő célja azonban a latin nyelv minél tökéletesebb elsajátítása volt. A jezsuiták iskoláiban nagy hangsúlyt helyeztek a nyilvános disputákra és a színpadi előadásokra is, melyek felkészítették a tanulókat a későbbi nyilvános szereplésekre. A lelki életre való nevelés legfontosabb terepe a Mária Kongregáció volt. Kitűnő tanulmányi eredményei, tehetsége és szorgalma révén előbb a jezsuiták nagyszombati kollégiumába került, ahol filozófiát és teológiát tanult az 1745/46-os tanévben. Innen került a római Collegium Germanicum et Hungaricumba 20 éves korában.  Nagyszombati előtanulmányainak köszönhetően egyből a theologia speculatíva második évfolyamára vették föl. A kollégium matrikulái mindig a legnagyobb elismeréssel szóltak tehetségéről, hamarosan az újoncok magistere (prefektus) lett.

A Collegium Germanicum et Hungaricum diákjai a Collegium Romanumban, a jezsuiták központi egyetemén tanultak, ahol Európa vezető teológusainak előadásait hallgatták. Eszterházy is itt tanult, tanárai között volt Pietro Lazzari, aki a Collegium Romanum könyvtárosa és professzora volt. Bizonyára nem múlt el nyomtalanul az ő hatása sem a későbbi püspökre, elég, ha csak könyvtárunkra gondolunk.

Eszterházy Károly példaképei között volt XIV. Benedek pápa, aki maga is tudós volt, és bőkezűen támogatta és fejlesztette a vatikáni könyvtárat. Eszterházy nemcsak a tudományosságban, hanem a művészetpártolásban, a nagyszabású építkezésekben is a nagy pápa nyomdokait követte. Rendkívüli hatással volt rá a pápa, aki odaadó figyelemmel vette gondjaiba az egyetemi oktatást, nemcsak Rómában, hanem szülővárosában, Bolognában is. Több új tantárgyat rendszeresített, köztük az anatómiát, eltörölve a boncolásra vonatkozó 13. századi egyházi tilalmat. Nagyvonalúan bővítette az egyetemi könyvtárat, csillagvizsgálót létesített, de jelentős érdemei voltak Róma városrendezése terén is. Ebben az időszakban épült ki Róma teljes barokk pompájában. Ez rendkívüli hatást gyakorolt a fiatal Eszterházyra. A reneszánsz és barokk templomok, a festmények és szobrok, az újonnan feltárt ókeresztény emlékek lenyűgözték a fiatal papnövendéket.

Borromeo Szent Károly – aki a tridenti zsinat határozatainak első végrehajtója volt – nemcsak Eszterházynak volt védőszentje, hanem minden Rómában tanult főpapnak is példaképe. Különös érdeme, hogy a milánói pestisjárvány idején nagy áldozatkészségről tett tanúságot, amikor nem menekült el, hanem megszervezte a betegek gyógyítását. A szentéletű milánói püspök szemináriumokat, kórházakat, templomokat főpapi rezidenciákat építtetett, Eszterházy nemcsak e területeken követte a példáját, állítólag az ő napirendje szerint is élt.

Szalézi Szent Ferenc (1567-1622), a harmadik példakép. A szentéletű genfi püspök a katolikus hit védelmében szerzett elévülhetetlen érdemeket, mégpedig azzal, hogy hihetetlen szelídséggel tette azt. Az volt az álláspontja, hogy „egy csepp mézzel többet lehet fogni, mint egy vödör ecettel.” Páli Szent Vince mondta róla, hogy „milyen jó lehet az Isten, ha már a genfi püspök is ilyen jó.” Nováky József kömlői plébános Eszterházy ravatala fölött mondott gyászbeszédében így emlékezett meg a két szent iránti tiszteletéről:…„Borromaeus Sz. Károly minden nap nagy ájtatossággal bé-mutatta az Oltári Áldozatot… Eszterházy is, akár itthon, akár úton volt sohasem mulasztotta el a szentmisét. „Száleszbéli Sz.Ferentz” az ő második példa-adója egyszer, mikor előkelő vendégeit megvárakoztatta egy szegény asszony miatt, ezt mondta az előkelőségeknek: „Ime’ a püspökök nem a’ királyi kertekben helyezetetett kisded kútak, mellyekből vagy éppen nem, vagy tsak kevés vizet lehet meríteni; hanem nékünk egy nagy itatóhely gyanánt kell lenni a’ hová külömbféle állatok mennek.” Eszterházy sem átallotta egy pitvarban, vagy egy utazóládán a szegényeket meggyóntatni. Azt tartotta ugyanis, hogy „…a püspök ditsősége a szegényekre gondot viselni.”

A Rómában töltött három évvel kapcsolatban említést érdemel az is, hogy személyesen találkozhatott művészekkel, és művekkel, pl. az egri Érseki Palota emeleti folyosóját díszítő Piranesi veduták valószínűleg Eszterházy révén kerültek Egerbe. Giovanni Battista Piranesi 1720-1778 között élt itáliai rajzművész, rézmetsző és építész volt, aki az ókori Róma és környéke építészeti emlékeit örökítette meg, elsősorban abból a célból, hogy a zarándokok emlékként hazavihessék ezeket. Az alatt a három év alatt, amíg Eszterházy Rómában tartózkodott, Piranesi is a pápai udvarban volt alkalmazásban. Óriási hatást gyakorolt rá Francesco Borromini (1599-1667), a svájci származású Itáliában tevékenykedő építőművész is, aki a barokk építészet meghatározó személyisége volt.  A fiatal papnövendéket különösen a Collegium Germanicum et Hungaricum közelében lévő Sant’ Agnese in Agone templom, Borromini talán legnagyobb alkotása nyűgözte le.
A Rómában tanult papoknak a későbbi életében is sok közös vonás volt.  Belőlük kerültek ki a 18. század végének nagy könyvtáralapítói. Batthyány Ignác erdélyi püspök, Patachich Ádám, kalocsai érsek, Szily János és Herzan Ferenc, szombathelyi püspökök, Migazzi Kristóf váci püspök, később bécsi érsek, akinek könyvgyűjteményét Batthyány Ignác vásárolta meg. Ennek a gyűjteménynek legnevezetesebb darabja az Aranykódex volt, mely a híres Lorsch-i kódex egy töredéke és a gyulafehérvári Batthyaneumban őrzik ma is. Itt tanult Androvics Miklós egri kanonok is, ő is jeles könyvtárat hagyott maga után.

Eszterházy Károlyt hazatérte után 1748-ban szentelték pappá. Papi pályáját Pápán kezdte, majd gyorsan emelkedett a ranglétrán, előbb esztergomi kanonok, azután pozsonyi prépost, majd váci püspök, 1762-től haláláig pedig egri püspök volt. Az egri püspökséggel együtt járt, hogy Heves és Külső-Szolnok vármegyék örökös főispáni tisztét is betöltötte.

Pápán ő építtette a plébániatemplomot és a városi kórházat, amint ezt emléktábla tudatja az intézmény főbejáratánál. Vácon megkezdte a székesegyház építését. 1759–1799 között Devecser ura; a várat barokk kastéllyá építtette át. Ő hozta létre a kastélytól keletre fekvő parkot is.

Egerben ő építtette a Líceumot, amit egyetemnek szánt (benne könyvtárat alapított), bővíttette a szeminárium és a püspöki palota épületét, díszparkká alakíttatta a püspöki vadasparkot, otthont létesített elöregedett papok számára, átépíttette a fürdőket. Egyházmegyéjében csaknem 100 templomot emeltetett, vagy újíttatott fel. Elkötelezett harcosa volt a rekatolizációnak.

1769. november 5-én kezdeményezésére nyílt meg Egerben az első orvosi iskola, melyet egyetemi fakultássá akart fejleszteni. Tervezte egy új katedrális építtetését is, erre azonban már nem került sor. 1799. március 15-én hunyt el. Munkássága előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését.

Egri püspökké való kinevezésekor a bécsi nuncius által végzett processzus egyik tanúja méltán nyilatkozott így róla: „A kormányzásban szóval és tettel olyannyira bizonyította kegyességét, szeretetét és bölcsességét, hogy mindazok, akik ismerik, a magyarországi papság tükrének tartják.” Nováky József szavai szerint pedig: „Püspökünk, példánk és tükörünk volt.”
 

FacebookGoogle bookmarkTwitterDel.icio.usIWIWSatartlapJP-Bookmark

Ajánlott linkek:

Egyházi Könyvtárak Egyesülése

Egyházi Könyvtárak Közös Katalógusa

Magyar Katolikus Egyház